• Megjelenítés

Európai Bizottság

Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen

Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Nem enged Brüsszel: beidézték Lengyelországot az uniós atombomba eljárásban

A héten már megjelentek olyan sajtóinformációk, hogy az Európai Bizottság felső vezetésében kialakult megosztottság miatt végül ejteni fogják a Lengyelország ellen tavaly decemberben elindított 7-es cikk szerinti, az uniós szlengben atombombának is nevezett, eljárást, de péntek este a lengyel PAP hírügynökség úgy értesült, hogy mégsem ez a helyzet.

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

Negyedével több EU-pénzt szán K+F+I-re 2020 után Brüsszel

A mostani ciklus közel 80 milliárd eurós keretösszegéről kerek 100 milliárd euróra javasolja emelni a 2020 utáni kutatás-fejlesztési keretprogram, a Horizont Európa, keretét az Európai Bizottság - közölte ma a testület. Ez a közösség valaha volt legambiciózusabb kutatási és innovációs programja és azt célozza, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

Európa élvonalában Magyarország az EU-pénzes csalásokban

Mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által ma közzétett 2017-es jelentése alapján. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában. Az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetésben jelentősen több pénzt szán a csalások kiszűrésére:

Juncker üzent az olaszoknak és nekünk is - Két nagy kihívást lát az EU-ban

"Olaszország Európa közepe, megérdemli a bizalmat és a tiszteletet. Az ország nagyon sokat tett Európa egységének megteremtéséért" - ezekkel az elismerő szavakkal kezdte a Brussels Economic Forum mai nyitóelőadását Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke ezzel a minap felállt új olasz kormánynak és a 60 millió olasznak is üzent, akiket egyébként éppen az egyik uniós biztos sértett meg múlt héten egy üzenetével, majd rögtön bocsánatot is kért. Az uniós gazdasági és pénzügyi szabályok radikális átalakítását is céljául tűző új olasz kormánynak szóló üzeneteken felül Juncker az eurózóna és az Európai Unió integrációja mélyítésével kapcsolatban is megosztotta gondolatait, majd volt uniós biztosként Kristalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója adott helyzetértékelést a világ legnagyobb konvergenciatámogató rendszeréről, az Európai Unióról. Az eseményről szóló további beszámolóink:

Százmilliárdos EU-pénzt bukhat Magyarország egy brüsszeli ellenőrzés miatt

Százmilliárdos EU-pénzt bukhat Magyarország egy brüsszeli ellenőrzés miatt

Egy tavaly őszi ellenőrzés alapján arra a következtetésre jutott az Európai Bizottság, hogy súlyos hibákkal működik a magyarországi uniós támogatások közbeszerzési ellenőrzése és ezért 10%-os átalánykorrekciót javasol a testület, ami 100-150 milliárd forintnyi EU-pénz megvonását jelentené - írja a 24.hu brüsszeli információkra hivatkozva. A Portfolio információi ettől árnyaltabb képre utalnak és más területen is lehet probléma, de valóban benne van a levegőben ekkora mértékű uniós forrásvesztésünk a 2014-2020-as ciklusra.

Merkel elmondta, milyen lesz az új Európai Unió

Átalakításra szorul az Európai Unió (EU) döntéshozatali szerkezete - hangsúlyozta egy vasárnapi interjúban Angela Merkel német kancellár, aki szerint a közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát, az Európai Bizottság létszámát csökkenteni kellene, és az európai parlamenti (EP-) választásokon be kellene vezetni a transznacionális választási lista intézményét.

Ez durva: a magyar agrárkasszát is negyedével vágná Brüsszel!

A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.

Európa jövője vagy

Európa jövője vagy "rothadt szendvics"? - Döntő energiapolitikai lépésre készül az EU

Lassan formálódik az Európai Unió új, 2030-ig szóló megújuló energia politikája; az egyeztetési tárgyalásokon egy 30-33 százalékos kompromisszumos cél kezd kialakulni, ami azt jeleni, hogy ilyen arányban kellene megújuló energiaforrásokból biztosítania energiaellátását az uniónak. Az alku értelmében azonban a viszonylag magas célszámért cserébe az országok más területeken, például a fűtés-hűtés dekarbonizációját illetően engedményeket kaphatnak. A klímavédelmi és megújuló energia érdekképviseleti szervezetek erősen kritizálták a tervet, amelyről június 13-án tartják az utolsó tárgyalási kört, ekkor véglegesíthetik a direktíva új célszámait. A megújuló energiaforrások, elsősorban a napenergia szabályozási, támogatási környezetének magyarországi aktualitásairól első kézből tájékozódhatnak a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői Bartal Tamástól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától.

Eldőlt: nem kapott igazi cukorkát Magyarország az euró bevezetéséhez

A négy héttel ezelőtt bejelentett 2021-2027-es uniós költségvetési számoknak ma újabb részleteit bontotta ki az Európai Bizottság és kiderült: mindössze 2,16 milliárd eurót ajánl fel azoknak a tagállamoknak ösztönzőként, amelyek komolyan elgondolkodnak az euró bevezetésén. Mivel a svédeknél hosszabb távon sem valószínű a pénzcsere, így a kereten hét tagállam osztozhat a következő években és a bolgár-román-horvát hármas esélyes is, hogy él majd vele. Ha Magyarország is a pénzcsere mellett döntene, a lakosságszáma arányában közel 0,2 milliárd euróra számíthatna, ami nem tűnik vonzó "cukorkának". Közben azonban a pénzcsere ígérete nélkül is kaphat akár 0,4 milliárd eurót is a strukturális reformok itthoni levezénylésére.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

100 milliárd eurós új szociális alapot javasol az Európai Bizottság 2020 utánra

Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:

Dupláznák az Erasmus-program keretét - 12 millió embert érint a döntés

A mostani uniós ciklusra jóváhagyott 14,7 milliárd euróról duplázná, azaz 30 milliárd euróra (9600 milliárd forintra) emelné az Erasmus program finanszírozását az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban - jelentették be szerdán Brüsszelben. A Bizottság ma az Európai Szociális Alap forráselosztási részleteit is bemutatta, illetve a csalás elleni küzdelemre szánt források tervét is nyilvánosságra hozta. Tegnap a kohéziós politikai terület terveit jelentették be, ma pedig az illetékes uniós biztos írt a Portfolióra véleménycikket erről:

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kijött a friss lista: ez most a világ 10 legerősebb hadereje
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility